csütörtök, október 22, 2020


Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

A tanulók a szóbeli feladatokon kívül rendszeres írásbeli házi feladatot kaphatnak a kötelező érettségi tantárgyakból, alapkészségek fejlesztése, az elméleti ismeretek alkalmazása, és a matematikai műveletek begyakorlása céljából.

A többi tantárgyból esetenként, pedagógiailag indokolt esetben kérhető otthoni írásbeli munka.

A feladatok kiadásánál a következő szempontokat célszerű szem előtt tartani:

•   a házi feladat témájában kapcsolódjon az órai anyaghoz és a foglalkozáson kapott útmutatás alapján tegye lehetővé az önálló ismeretszerzést;

•   az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli vagy szóbeli feladat másik változatában ismétlő, gyakorló jellegű legyen;

•   figyelembe véve, hogy a tanulók egy része kollégista, illetve bejáró, csak olyan feladat adható, amelyeket a tanulók otthoni körülmények között is meg tudnak oldani;

•   humán jellegű tantárgyaknál a házi feladatok elkészítése szolgálja a kifejezőkészség javítását;

•   szakmai tantárgyaknál házi feladat lehet a gyakorlatok során megszerzett ismeretek rögzítése, gyakorlása.

 

Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje és korlátai

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái

Nagyobb témakör lezárása témazáró, illetve úgynevezett "nagydolgozattal" zárul, melynek időtartama egy, maximum két óra lehet. A rövidebb időtartamú, részismeretet számonkérő „kisdolgozat” vagy röpdolgozat időtartama max. 15 perc.

Az írásbeli beszámoltatás rendje

Röpdolgozat az adott órára feladott tananyagból íratható, nem kell előre bejelenteni.

A témazáró dolgozat várható időpontját a téma megkezdésekor meg kell határozni, a pontos időpontot pedig 1 héttel előbb be kell jelenteni.

 

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

Egy napon csak maximum két tantárgyból íratható témazáró dolgozat. Amennyiben a tanuló hosszabb ideig hiányzott, előre egyeztetett időpontban pótolnia kell a témazáró dolgozatot.

A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk.

  • Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is.
  • Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A részképesség zavarokkal küzdő s emiatt görcsös, szorongó gyermeknek lehetőséget nyújtunk az egyéni helyzetben, nem az osztályközösség előtt történő számonkérésekre is.
  • A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket a dolgozatok során is használhatják
  • Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak.

 

Az írásbeli beszámoltatás értékelésben betöltött szerepe

A röpdolgozat jegye egyenértékű egy szóbeli felelettel. A témazáró dolgozat jegye piros színnel kerül a naplóba, a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál nagyobb súllyal szerepel a többi jegynél.

Az ötfokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál:

-    -80-100%   5 (jeles)

-    65-80%      4 (jó)

-    51-65%      3 (közepes)

-    35-50%      2 (elégséges)

- 35% alatt      1(elégtelen)

 

Az értékelés elkészítése két tanítási hétnél csak indokolt esetben, kivételesen tarthat tovább.

A nagydolgozatot az oktató legalább egy évig köteles megőrizni.

Az oktató a kijavított dolgozatokat az osztály előtt összegzi, valamint a tanulóknak legalább megtekintésre átadja.  

 

A szóbeli értékelés módja:

 

5 (jeles):         kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok.

4 (jó):              összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak oktatói segítséggel emlékszik.

3 (közepes):    akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem  képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló.

2 (elégséges):             nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni közöttük összefüggéseket feltárni nem képes.

1 (elégtelen):  elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a minimális követelményeknek sem tesz eleget.

 

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése céljából szükséges a szóbeli számonkérés részarányának növelése minden tantárgyból, különösképpen a magyar nyelv és irodalom illetve az idegen nyelvek esetében. Fontos a vitakészség, véleménynyilvánítás, tantárgyi attitűd mérlegelő megítélése.

 

Érdemjegyek elvárható száma

Az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként a következő osztályzatszám rögzítése szükséges:

•   heti 1 óra esetén                min.     3 jegy

•   heti 2 óra esetén                min.     4 jegy

•   heti 3 óra esetén                min.     6 jegy             

 

Gyakorlati tantárgyakból havonta egy érdemjegyet kell kapniuk a tanulóknak, hosszabb gyakorlati projektfeladat esetén havi bontásban a projektre több osztályzatot is kapnak.

 

A tanuló munkanaplójába, vagy dolgozataira törtjegy nem adható.

 

Ha az osztályt/csoportot az adott tárgyból egynél több oktató tanítja, a félévi és év végi érdemjegyet közösen alakítják ki.

 

Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik, megállapításuk az évközi érdemjegyek alapján történik, azok átlagából kell kiindulni. A kerekítés szabályaitól eltérni csak indokolt esetben lehet. Az átlag kiszámításakor minden érdemjegyet figyelembe kell venni.

 

Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat a tanuló – kérés esetén a szülő – számára szóban indokolni kell.

 

A tantárgyi érdemjegy minősítése nem lehet a fegyelmezés eszköze.

 

Az értékelésről és a minősítésről a tanulót és kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét tájékoztatni kell. A szakképző intézmény az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.

 

Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az oktatói testület felhívja az érintett oktatót, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha az oktató nem változtatja meg döntését, és az oktatói testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Pályázat - logók

 

AM Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ, Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

OM: 027986

6440 Jánoshalma, Béke tér 13.
Tel.: 77/401-028,

email: suli@vmaszk.hu

 

 Amennyiben támogatni szeretné a Georgica alapítvány célkitűzéseinek megvalósítását,kérjük ajánlja fel adója 1%-át:

Számlaszám: 10402348-50526681-76801009

Adószám: 18269143103