csütörtök, október 22, 2020


 

Déli ASzC

Jánoshalmai Mezőgazdasági

Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

 

Házirend

 

2020. szeptember 1.

 

 

Tartalomjegyzék

 

1.         Bevezetés. 3

1.1.      A házirend célja. 3

1.2.      A házirend hatálya. 3

1.3.      A házirend nyilvánossága. 3

2.         Tanulói jogok és kötelességek. 4

2.1.      A tanulók nagyobb közössége. 4

2.2.      A tanuló(k) jogai 4

2.3.      A tanulói jogok érvényesítése az iskolában. 6

2.4.      A tanulók kötelessége. 6

3.         A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások. 7

4.         A térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. 9

5.         A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályai 10

6.         A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatáselvét, az elosztás rendje. 11

7.         A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának rendje és formái 11

7.1.      A tanulók tájékoztatása. 11

7.2.      Az iskolai diákközgyűlés. 12

8.         A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának elveit és formái 12

9.         A fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásának elvei 13

10.      Elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módja  14

11.      A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje. 15

11.1.        Az iskola nyitva tartása. 15

11.2.        A tanítás, a gyakorlati foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az óraközi szünetek rendje  15

11.3.        Csengetési rend. 15

11.4.        Hetesek, ügyeletes tanulók, szertárosok feladatai 17

11.5.        Tanórán kívüli foglalkozások. 17

12.      A tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos  eljárás. 19

13.      A szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendje. 20

14.      A szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás.          20

15.      Az iskolai munkához nem szükséges felszerelések iskolába bevitelének tiltása, korlátozása  21

16.      Védő, óvó előírások. 21

17.      Vagyonvédelem, személyi tulajdon védelme. 23

18.      Hivatalos ügyek intézése. 23

19.      Záró rendelkezések. 23

19.1.        A házirend kidolgozásának szabályai 23

19.2.        A házirend módosítása. 24

Kollégiumi házirend. 25


 

1.Bevezetés

 

A házirend a Déli ASzC Jánoshalmai Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium összes feladatellátási helyére vonatkozik.

 

Feladatellátási helyek:

  • 6440 Jánoshalma, Béke tér 13.
  • 6440 Jánoshalma, Béke tér 2.
  • 6440 Jánoshalma, Kiserdő tanya 19.

 

1.1.A házirend célja

 

A szakképző intézmény házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait. / Szkt. 32. § (2) /

Helyi jogforrás, amely az iskola törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munkát és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítja.

 

 

1.2.A házirend hatálya

 

Kiterjed:

  • az iskola tanulóira,
  • a felnőttképzésben résztvevőkre,
  • az oktatói testület tagjaira,
  • az iskola egyéb dolgozóira,
  • a tanulók szüleire vagy más törvényes képviselőjére.

 

Magában foglalja:

  • az elméleti képzés és helyszíneire,
  • gyakorlati oktatásra,
  • a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat.

 

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, oktatási időben, illetve oktatási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a szakmai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

 

A tanulók jogaikat az első tanév első napjától a tanulmányok végén tett záróvizsga napjáig gyakorolhatják, a házirend előírásait ezen idő alatt kell betartaniuk.

 

 

1.3.A házirend nyilvánossága

 

  1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulói és felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezőknek, szülőnek, valamint az iskola munkavállalóinak) meg kell ismernie.

 

  1. A házirend  megtekinthető
    • az iskola irattárában;
    • az iskola igazgatójánál;
    • a kollégiumvezetőnél;
    • az iskola honlapján.

 

  1. A házirendet a tanulói és felnőttképzési jogviszonyt létesítővel, valamint a szülővel a beiratkozáskor ismertetni kell.

 

  1. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól, különösen a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
    • a tanulókat osztályfőnöki órán;
    • a szülőket szülői értekezleten..

 

  1. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől az oktatók fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

 

 

2.Tanulói jogok és kötelességek

 

 

2.1.A tanulók nagyobb közössége

 

A tanulók nagyobb közösségén az egy szakmához tartozó tanulócsoportok egészét, vagy az azonos évfolyamok tanulóit értjük. Az ezeket érintő kérdéseket a diákönkormányzat, ill. a diákközgyűlés vitatja meg. E kérdésekben a véleményezési jogot az iskolai diákönkormányzat gyakorolja. A diákönkormányzat működési rendjét szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

 

 

2.2.A tanuló(k) jogai

 

  • képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
  • tanulmányait   biztonságban és         egészséges környezetben végezze,
  • hozzáférjen     a          tanuláshoz,     illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
  • a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
  • véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben,
  • a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül,
  • kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, illetve korábbi tanulmányai beszámítását,
  • igénybe vegye a szakképző intézményben rendelkezésre álló eszközöket, a szakképző intézmény létesítményeit és a szakképző intézményi könyvtári szolgáltatást,
  • lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a szakképző intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,
  • vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
  • kollégiumi ellátásban részesüljön,
  • kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
  • jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
  • kérje az átvételét másik szakképző intézménybe vagy köznevelési intézménybe,
  • képességeit, érdeklődését és adottságait figyelembe véve továbbtanuljon,
  • a szakképző intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, b) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
  • a szakképző intézményben, családja anyagi helyzetétől függően – jogszabályban meghatározott esetekben – kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre,
  • rendszeres egészségügyifelügyeletben és ellátásban részesüljön,
  • kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön,
  • A részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
  • hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
  • az oktatási jogok biztosához forduljon,
  • jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.
  • az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhöz, oktatóhoz, a képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,
  • iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,
  • személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • választó és választható legyen a diákképviseletbe,
  • a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását.

 

 

2.3.A tanulói jogok érvényesítése az iskolában

 

  • Az tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszonyú képzés keretében az érdekvédelem, és munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
  • A tanuló egyéni problémáival, kéréseivel először az osztályfőnökéhez fordulhat segítségért. Indokolt esetben közvetlenül fordulhat az oktatói testület bármely tagjához, és az iskolavezetéshez.
  • A tanulók egymás közötti konfliktusainak rendezése az osztályfőnökök, ill. a diákönkormányzat hatáskörébe tartozik.
  • Az osztály egészét érintő kérdéseket a tanulók osztályfőnöki órák keretében beszélhetik meg, szükség esetén problémáikat az osztályfőnök továbbítja az igazgatóhoz vagy az osztály képviselője a diákönkormányzathoz.
  • A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat céljából az igazgatóhoz. A panasz egyéni elbírálására a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató köteles intézkedni, és arról írásban értesíteni a tanulót.
  • Jogszabálysértés esetén a tanuló vagy törvényes képviselője kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre.
  • A tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben a diákönkormányzathoz fordulhat.
  • A tanuló(k) és oktató(k) konfliktusának feloldására, ill. az esetleges jogsérelem felderítésére és megszüntetésére az oktatók és a tanulók képviselőiből és az igazgatóból álló testületet lehet létrehozni.
  • A közösségi vagy személyes sérelmet, jogsértést bejelentő védelemben részesül. Az alaptalan vádaskodás, a tények elferdítése vagy elhallgatása, ezzel az ügyben eljárók félrevezetése, a sértett tanuló bizonyítatlan, provokáló magatartása jogsértésnek minősül.

 

 

2.4.A tanulók kötelessége

 

  • ismerje és tartsa be a Házirendben foglaltakat,
  • részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,
  • eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
  • óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
  • megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
  • tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.
  • életkorához és fejlettségéhez, továbbá szakképző intézményi és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások és a rendezvények előkészítésében, lezárásában,
  • megtartsa a szakképző intézmény helyiségei és a szakképző intézményhez tartozó területek használati rendjét, a szakirányú oktatás rendjét, a szakképző intézmény szabályzatainak előírásait,
  • megtartsa a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában és házirendjében foglaltakat,
  • megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
  • ,hogy a szakképző intézmény oktatói és más alkalmazottai, továbbá a tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
  • megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
  • a tanítási órákhoz, gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges taneszközöket, felszerelését mindig hozza magával; a tanulóasztalon kizárólag csakis az órai munkához szükséges eszközöket tartsa. A tanuló az iskolába és iskolai foglalkozásokra csak az iskolai tevékenységhez szükséges dolgokat hozza magával, egyéb tárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget.
  • az iskolai szintű ünnepélyeken és kiemelt rendezvényeken viseljen ünneplő ruhát..

 

 

3.A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

 

  1. Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy (továbbiakban tanuló) a kötelező vagy választott tanítási óráról, tanórán kívüli foglalkozásról vagy az iskola által szervezett rendezvényről távol marad, mulasztását igazolnia kell.

 

  1. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

 

  • a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
  • a tanuló beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolja, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
  • a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
  • a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

 

  1. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.
  2. A szülő a tanulót évente összesen 3 tanítási napról kérheti el az osztályfőnöktől. (Nagykorú tanuló évente összesen 3 tanítási napról való távolmaradásra kérhet engedélyt.) Utólagos szülői igazolás nem fogadható el. Nagyon indokolt esetben ennél hosszabb időre, maximum 5 napra történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérésére, az osztályfőnök javaslata alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. Az engedélykérést az ellenőrző könyvbe be kell írni, és az engedélyezővel alá kell íratni.

 

  1. Előzetes sport- vagy kulturális rendezvényekre szóló kikérőnek elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik.

 

  1. A szülőnek (nagykorú tanulónak) a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.

 

  1. A tanulók tanítási óráról való távolmaradását az órát tartó oktató köteles bejegyezni az osztálynaplóba az óra megkezdését követően.

 

  1. A tanulóknak az orvosi igazolást az osztályfőnöknek ellenőrző könyvben kell bemutatniuk. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb nyolc napon belül igazolhatja mulasztását. 8 napon túli igazolás nem fogadható el.

 

  1. Az előírt határidőig nem igazolt mulasztás igazolatlannak minősül.

 

  1. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Ha a tanuló a tanórán kívüli foglalkozásra beiratkozik, a hiányzásokra a tanórai hiányzásra vonatkozó szabályok érvényesek.

 

  1. Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról.

 

  1. A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét és a tanköteles tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – ha a kollégium nem a szakképző intézménnyel közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.

 

  1. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az öt foglalkozást, az igazgató – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

 

  1. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a tizenöt foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a huszonöt foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

 

  1. Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást és a szakképző intézmény eleget tett a 12-14 pontokban meghatározott értesítési kötelezettségének.

 

  1. Az igazolatlan mulasztásokkal (késésekkel) kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva a naplóban írásban rögzíteni kell.

 

  1. Az igazolatlanul mulasztó (késő) tanulót a házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.

 

 

 

4.A térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

 

  1. A térítési díjat és a tandíjat a kancellár a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg és hozza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tudomására. A szakképző intézmény nem szed térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.

 

  1. A szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja:

 

  • a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlését,
  • az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.

 

  • közfoglalkoztatási jogviszonyban álló vagy foglalkoztatást elősegítő képzésben részt vevő személy kivételével a képzésben részt vevő személy számára a szakmai programban meghatározott jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során felhasznált üzemanyag ötven százalékát, a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során felhasznált üzemanyag száz százalékát.  A térítési díj összegét a szakképző intézmény a képzésben részt vevő személy számára visszafizeti, ha a képzésben részt vevő személy szakmát vagy szakképesítést szerez, illetve annak megszerzése a képzésben részt vevő személy számára fel nem róható okból nem lehetséges,

 

  • a magyar és az angol nyelvtől eltérő más nyelvű Europass-kiegészítő elektronikus formában, a vizsgázó külön kérésére papíralapú irat kiadását,

 

  • az iskola nappali tagozatos tanulója a felnőttképzés keretében szervezett tanfolyam díjából a tanuló által benyújtott kérelem alapján, az osztályfőnök javaslatára, az igazgató hozzájárulásával legfeljebb ötven százalékos kedvezményt kaphat.

 

  1. A térítési díj havonként fizetendő. A térítési-és tandíjra vonatkozó szabályozás részletesen az intézmény térítési-és tandíjfizetési szabályzatában található.

 

  1. A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja:

 

  • a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,
  • a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.

 

 

5.A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályai

 

  1. Az iskola és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát a birtokába került minden olyan dolognak, amelyet a tanuló a szakképző intézményben vagy a szakképző intézmény által biztosított dolog felhasználásával állított elő a jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította.

 

  1. A tanulót egyedi megállapodásban meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a szakképző intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője egyetértésével – és a szakképző intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel.

 

6.A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatáselvét, az elosztás rendje

 

1.    A tanulók részére központi keretből biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt.

 

     2.    A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló:

•          akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,

•          akit az egyik szülő egyedül nevel,

•           akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát,

•          akinek magatartási és tanulmányi munkája kiemelkedő,

•          aki állami gondozott.

 

    3.     Az iskola saját költségvetéséből szociális ösztöndíjat biztosíthat annak a tanulónak:

•          akinek tanulmányi eredménye meghaladja a 4.00 átlagot,

•          és akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

 

Az ösztöndíjra javaslatot tehet:

•          a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

•          az osztályfőnök.

Odaítéléséről a fentiek figyelembevételével az igazgató dönt.

 

4.     Az iskola saját költségvetéséből tankönyvtámogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi.

•          A támogatás formája: tartós tankönyv kölcsönzése az iskola könyvtárából.

•          A támogatás odaítéléséről a fentiek figyelembevételével az igazgató dönt.

 

  1. A három vagy több gyermekes családból való tanulók az étkezési díj felét fizetik.

 

 

7.A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának rendje és formái

     

7.1.     A tanulók tájékoztatása

 

  1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
  •  az iskola igazgatója
  • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
  • az iskolában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
  • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

 

  1. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, oktatóival vagy az iskolai szülői munkaközösséggel.

 

7.2.Az iskolai diákközgyűlés

  • Az iskola legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma a diákközgyűlés.
  • Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
  • A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.
  • Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
  • A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő oktató, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

 

 

    

8.A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának elveit és formái

 

  1.            Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben és jutalomban részesítheti.

 

  1. Tanév közben elismerésként a következő elismerések adhatók:
    • oktatói dicséret,
    • osztályfőnöki dicséret,
    • igazgatói dicséret
    • az oktatói testületi dicsérete,
    • tárgyjutalom, pénzjutalom.

 

  1. Az egész tanévben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
    • tantárgyi teljesítményért,
    • példamutató magatartásért,
    • kiemelkedő szorgalomért,
    • az iskola érdekében végzett közösségi munkáért

dicséretben részesíthetők.

 

  1. A tanév végén kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat és tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vesznek át.

 

  1. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szerepelt tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.

 

  1. Az iskolainál magasabb szintű versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szerepelt tanulók az oktatói testület dicséretében részesülhetnek.

 

  1. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

  1. A felsorolt dicséretekre, jutalmakra az iskola bármely oktatója, és bármely tanulója javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult (oktató, osztályfőnök, igazgató, oktatói testület) dönt.

 

  1. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

 

 

9.A fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásának elvei

 

 

  1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, késik, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben ill. büntetésben lehet részesíteni.

 

  1. A fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabható iskolai fegyelmező intézkedések:
    • oktatói figyelmeztetés,
    • osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás,
    • igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás.

 

  1. Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

  1. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a kiskorú tanuló törvényes képviselője gyakorolja

 

  1. A fegyelmi eljárás megindításáról az oktatói testület dönt egyszerű szavazattöbbséggel, ez a hatáskör nem átruházható.

 

  1. Fegyelmi eljárás lefolytatásával kiszabható fegyelmi büntetések:
    • megrovás,
    • meghatározott       kedvezmények,          juttatások csökkentése vagy megvonása,
    • áthelyezés másik osztályba, csoportba,
    • áthelyezés másik szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe,
    •  kizárás a szakképző intézményből.

 

  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetés nem lehet megalázó.

 

  1. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.

 

  1. A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye.

 

  1. Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.

 

  1. Az eljárás lefolytatása során a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 196-214 §-ban előírtak szerinti szabályokat kell betartani.

 

 

10. Elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módja

 

  • Az elektronikus napló, elektronikus ellenőrző alkalmazása minden tanévben szeptember 15-től érhető el az iskolák által megadott weboldalról.

 

  • Az e-ellenőrző csak abban az esetben helyettesítheti a papíralapú ellenőrző könyvet, ha azt a szülő az elektronikus naplón keresztül kéri az osztályfőnöktől. Ellenkező esetben a  szülő és az iskola közti hivatalos információközlés továbbra is papíralapon történik.

 

  • Az iskolába való beiratkozáskor minden tanuló személyesen megkapja az e-ellenőrző használatához szükséges kódot és jelszót az iskolatitkártól. A kód a tanuló tanulóazonosítója, jelszavát megválaszthatja.

 

  • Az iskolába való beiratkozáskor szülő vagy gondviselő szóban kérhet hozzáférést gyermeke e-ellenőrzőjéhez, melyet az iskolatitkár ad meg.

 

  • Ha a szülő a beiratkozáskor elmulasztott hozzáférést kérni, ezt később is megteheti, de csak személyesen, mivel sem a telefon, sem az e-mail nem alkalmas a szülő személyazonosságának megállapítására.

 

  • Elvált szülők esetében hozzáférést csak a bírósági végzésben a gyermek felügyeletével megbízott szülő kaphat. Amennyiben a külön élő szülő is szeretne jogosultságot kapni, ahhoz a gyermek felügyeletét gyakorló személytől írásos hozzájárulást kell kérnie, amelyet az iskolatitkárnál le kell adnia.

 

  • A kollégium és az iskola minden tanév elején egyezteti a kollégista tanulók nevét, és a támogató oktatók kilétét. A csoportvezető oktatók az általuk felügyelt tanulók e-ellenőrzőjéhez minden tanév elején hozzáférést kapnak.

 

 

 

11.A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje

 

11.1.    Az iskola nyitva tartása

  • Az iskolaépület tanítási időben, hétfőtől-csütörtökig 6.00–16.00 óráig, pénteken 6.00-14.00 óráig van nyitva.
  • Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napon – az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt.

 

11.2.A tanítás, a gyakorlati foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az óraközi szünetek rendje

 

            Az oktatás órarend szerint történik. A foglalkozások 45 percesek.

 

 

11.3.Csengetési rend

 

Elméleti oktatás

1. óra

7.15 –   8.00

1. szünet

8.00 –  8.10

2. óra

8.10 –   8.55

2. szünet

8.55 –  9.05

3. óra

9.05 –   9.45

3. szünet

9.45 – 10.00

4. óra

10.00 – 10.45

4. szünet

10.45 – 10.55

5. óra

10.55 – 11.40

5. szünet

11.40 – 11.50

6. óra

11.50 – 12.35

6. szünet

12.35 – 12.55

7. óra

12.55 – 13.40

7. szünet

13.40-13.50

   8. óra

13.50-14.35

 

 

 

Gyakorlati oktatás

 

1. óra

7.40 –   8.25

 

 

2. óra

8.25 –   9.10

Szünet

9.10 –  9.30

3. óra

9.30 –   10.15

 

 

4. óra

10.15 – 11.00

 

 

5. óra

11.00 – 11.45

Szünet

11.45-11.55

6. óra

11.55 – 12.40

 

 

7. óra

12.40 – 13.25

 

 

 

Elmélet

 

  • Minden tanulónak és az első órát tartó oktatónak 705-re kell érkeznie az iskolába.
  • Az elméleti oktatás a Diákönkormányzat egyetértésével 7.15-től 14.35-ig tart. Jelző csengetéskor: óra kezdete előtt 2 perccel- gyülekező az adott tanteremnél
  • Az 5 órás gyakorlaton lévő osztály esetében gyakorlatos napon 12.55-től elméleti óra tartható.
  • A sportfoglalkozások, szakköri stb. egyéb szervezett elfoglaltságok 14.00 óra után kezdődhetnek, az ezeken való részvétel nem kötelező, de aki év elején jelentkezett, annak részvétele egész évben kötelező úgy, mint egyéb más tanítási órán.
  • Elméleten az órák között 10 perc szünetet kell tartani, a 6. óra után pedig 20 perceset, hogy a tanulók elfogyaszthassák ebédjüket.

 

A tanulók felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja:

  • Az iskolában tanítási időben ügyelet működik.
  • Felügyelet nélkül tanulócsoportot nem szabad hagyni!
  • A tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt - beleértve ebbe az első órát megelőző szünetet - az ügyeletes oktatók kötelessége.
  • Az ügyeletet ellátó oktatók teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik.
  • Egyidejűleg 2 fő oktató lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken:
    • emeleten
    • földszinten
    • megosztva az udvaron.
  • Az ügyeletes oktató köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
  • A tanulóknak az óraközi szünetekben az ügyeletes oktatók felügyelete mellett- jó idő esetén ősszel és tavasszal - az udvaron kell tartózkodniuk, rossz idő esetén pedig a folyosókon, az aulában (a közlekedést nem akadályozó módon, ill. választás alapján az udvaron).
  • Tanítás ideje alatt tanuló csak az osztályfőnök, távollétében, az igazgató vagy helyettese kilépő igazolásra jegyzett engedélyével hagyhatja el az iskola területét.
  • A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó oktató látja el.
  • Az iskolai rendezvényeken, osztálykirándulásokon a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök biztosítják, iskolán kívüli rendezvényeken, a beosztott kísérő oktató.

 

Gyakorlat

 

A gyakorlati foglalkozás órarend és heti beosztás szerint történik

  • A gyakorlati foglalkozások kezdete és vége:
    • szakképző évfolyamokon 7.40 órától-13.25 óráig (7 órás foglalkozási egység)
    • 9.,10. évfolyamokon, valamint érettségit adó képzésben résztvevők részére: 7.40-tó1 11.45-ig (5 órás foglalkozási egység) alapján történik a képzés.
  • A szüneteket a gyakorlati foglalkozásokon egységesen 9.10 órától-9.30 óráig, illetve  11.45-11.55 között kell megtartani.
  • A tanulókat autóbusz szállítja a gyakorló helyre, illetve a gyakorló helyről az iskolába, az autóbuszon munkaruhában utazni tilos. A tanulók a busz indulása előtt 5 perccel az iskola udvarán, vagy a tanüzem udvarán sorakoznak.
  • A gyakorlatra utazó tanulók sorakoztatása és felügyelete a buszügyeletes oktató feladata.

 

11.4.Hetesek, ügyeletes tanulók, szertárosok feladatai

 

  • A tanulókat a hetesi és az ügyeletesi feladatok ellátására az osztályfőnök jelöli ki úgy, hogy csoportbontás esetén is legyen hetes az adott csoportban.

 

A hetes feladatai:

  • a tanterem szellőztetése, a tábla törlése, a kréta beszerzése, feladatait kicsengetés után oktatói engedéllyel végezheti el;
  • figyelmezteti a szemetelőket, és összeszedeti a szemetet, ellenkező esetben az ő feladata a szemét összegyűjtése;
  • értesíti az ig. helyettest akkor, ha az oktató a becsengetés után 10 perccel nem jelenik meg a rá várakozó osztálynál;
  • órák után ellenőrzi a terem rendjét, tisztaságát, jelentik a berendezésben esetlegesen keletkezett kárt.

 

 

Az ügyeletes tanulók feladatai:

  • a szünetben leküldik a tanulókat az aulába vagy az udvarra, a fegyelmezetlenül viselkedőket jelentik az ügyeletes oktatónak;
  • az ügyeletes tanulókat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője jelöli ki;
  • naponta 4 ügyeletes tanuló látja el feladatát, 2 fő az udvaron, 2 fő az iskolaépületben.

 

Szertárosi feladatok ellátására az oktatók adnak megbízást a tanulóknak, feladataikat is a oktatók határozzák meg.

 

11.5.Tanórán kívüli foglalkozások

 

1.   Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

  • Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
  • Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
  • Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola oktatói testülete dönt.
  • Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
  • Kirándulások. Az iskola oktatói az oktatói munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kiránduláson részt nem vevő tanulók a kirándulás időtartama alatti tanítási napokon egy előre kijelölt osztályhoz csatlakoznak. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, hiányzásuk igazolatlannak minősül, és ennek megfelelő figyelmeztető intézkedést von maga után.
  • Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja az oktatói testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
  • Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
  • Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – oktatói felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
  • Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

2.   A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola oktatói 14.00 óra és 16.30 óra között szervezik meg.

 

3.   A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

 

4.   A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, igazolt ill. igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

  1. Az iskolában hagyományosan működő szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások minden tanévben szeptember 10-éig kerülnek meghirdetésre.

Szeptember 15-éig a tanulók, szülők, valamint az oktatók további tanórán kívüli foglalkozások indítására tehetnek javaslatot.

 

  1. A tanulók érdeklődésük szerint diákköröket hozhatnak létre. Diákkör szervezése az iskolai költségvetés terhére, a nem kötelező tanórai foglalkozások idejére csak az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után lehetséges. Önköltséges diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját tájékoztatni kell.

 

A diákkörök, szakkörök beindításának feltétele:

  • programja feleljen meg az iskolai szakmai program célkitűzéseinek,
  • finanszírozási igény esetén az iskola rendelkezzen a szükséges fedezettel,
  • a finanszírozott tanórán kívüli program minimális tanulói létszáma 10 fő,
  • a diákkör jogosult javaslatot tenni oktató vezetőjére, akit az igazgató bíz meg,
  • a diákkör használhatja az iskola eszközeit, helységeit, melyekért a diákkör vezetője anyagilag felelős.

 

  1. A tantárgyi nehézségek leküzdése érdekében a tanuló az oktatók véleménye alapján felzárkóztató foglalkozáson vehet részt.

 

  1. A tanórán kívüli foglakozások engedélyezéséről az iskola igazgatója szeptember 20-ig dönt. A tanórán kívüli foglalkozások október 1. – május 30-ig működnek.

 

 

12. A tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos  eljárás

 

  • A tanuló joga, hogy tanulmányai során nem kötelező tantárgyakat válasszon. Ezek kínálata az iskola szakmai programjában megtalálható. Az igazgató minden év április 15-ig teszi közzé a tájékoztatót a választható tantárgyakról.

 

  • A nem kötelező tantárgy tanítását végző oktató személyére az előző tanév végéig az

érintett tanulók tehetnek javaslatot az iskola igazgatójánál, aki ezt a tantárgyfelosztás

elkészítésénél figyelembe veszi.

 

  • Kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

 

  • A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
  • Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az  iskola igazgatójának.
  • Az iskolában a bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek, melyeken a részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

13.A szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendje

 

  • Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja.

 

  • Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

 

  • Az iskola tanulói az iskola létesítményeit csak oktatói felügyelettel használhatják.

 

  • A tantermeket és egyéb helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelni a rendre, tisztaságra.

 

  • Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélyével bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.

 

 

 

14.A szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás

 

  • Az iskola által szervezett, a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken, programokon (iskolán kívüli elméleti, gyakorlati foglalkozások, szakmai versenyek, szakmai rendezvények, üzemlátogatások, tanulmányi kirándulások - HATÁRTALANUL projekt -, osztálykirándulások, vagy a külföldi szakmai gyakorlat) az iskolai foglalkozásokon, intézményen belül elvárt viselkedésre, magatartásra, betartandó szabályokra vonatkozó előírások az irányadóak.

 

 

  • Amennyiben az iskola vezetése a diákok viselkedését, munkához és a tanuláshoz való hozzáállását nem megfelelőnek találja, vagy fegyelmezetlenséget, szabályok áthágását tapasztalja a rendezvény, program során, a fegyelmezetlenség súlyának megfelelő intézkedést kezdeményezhet a programot felügyelő oktató, osztályfőnök javaslatára.

 

  • Az iskola által szervezett rendezvények, ünnepségek az iskola közösségének önkifejeződései, amelyek fontos feladata, hogy neveljen, alakítson ki pozitív szokásokat. Mindenki legyen aktív résztvevője az eseményeknek.

 

  • A tanuló ünnepélyes megjelenésével, alkalomhoz illő viselkedésével jelezze iskolánk közösségéhez való tartozását.

 

  • A kollégista köteles az ünnepi ruháját a kollégiumban tartani, hogy az bármikor rendelkezésére álljon.

 

 

15.Az iskolai munkához nem szükséges felszerelések iskolába bevitelének tiltása, korlátozása

 

  • A tanulók az iskolába személygépkocsival csak a szülő tudtával és engedélyével járhatnak. Gépjárművel az iskola , kollégium és a tanüzem területére tanuló nem állhat be.

 

  • Mobiltelefont a tanítási órákra, más egyéb szervezett foglakozásokra, és az iskola rendezvényeire csak kikapcsolva lehet bevinni. A mobiltelefon bekapcsolására a foglalkozást vezető oktató adhat engedélyt.

 

  • Ha a tanuló valamilyen oknál fogva nagyobb pénzösszeget hoz az iskolába, kollégiumba, tanüzembe osztályfőnökének, oktatójának megőrzésre átadhatja.

 

  • Bármilyen behozott, illetve a fentiekben nem említett szórakoztató elektronikai eszközért, értéktárgyért, ékszerért az iskola nem vállal felelősséget.

 

 

16.Védő, óvó előírások

 

  • A tanulók a tanév első napján osztályfőnöki óra keretében tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek.

 

  • Az iskolai házirendet kiegészítik a speciális, tanulókra különösen veszélyes foglalkozások, tanulókísérleti órák, a szakmai gyakorlati oktatás, szakköri,- és sportfoglalkozások balesetvédelmi szabályzatai, melyeket az oktatók ismertetnek a tanulókkal. Ezek betartása kötelező.

 

 

  • A tanuló gyakorlati foglalkozáson tiszta ruhában, zárt cipőben (nem sportcipőben), az időjárásnak megfelelő öltözetben köteles megjelenni.

 

  •  A hajat fel kell kötni, vagy sapka alá kell helyezni.

 

  • Gyakorlat végzése közben észlelt veszély esetén a tanuló  köteles a gyakorlati oktatóját értesíteni.

 

  • Tanuló gyakorlati foglalkozáson csak azt a munkát végezheti, és csak azt a gépet indíthatja be és használhatja, amelyre engedélyt adott vagy utasította az oktatója.

 

  • Tilos az iskolába mások testi épségét veszélyeztető eszközöket, anyagokat (8 cm-nél hosszabb pengéjű kést, fegyvert, vegyszert) behozni.

 

  • A fiatal szervezetre különösen káros hatású élvezeti cikkek fogyasztása (dohányzás, szeszesital, drog, energiaital) és forgalmazása az iskolában, a gyakorlati oktatási helyeken, továbbá az iskola által - az iskolában, vagy iskolán kívül - szervezett rendezvényeken szigorúan tilos! A tilalom megszegése különösen szigorú fegyelmi büntetést von maga után.

 

  • Az iskola területén és annak ötméteres körzetében való dohányzás súlyos fegyelmi vétségnek minősül.

 

  • Az iskolán kívüli rendezvényeken a felügyelettel megbízott oktató útmutatásainak megfelelő viselkedést kell tanúsítani a biztonság érdekében.

 

  • A tanulóbaleset előidézésére alkalmas bármely baleseti veszély megszüntetése az iskola valamennyi alkalmazottjának és tanulójának kötelessége, ha azt egyszerűen saját, vagy mások testi épségének veszélyeztetése nélkül megteheti. Ha a vészhelyzet ezt nem teszi lehetővé, az észlelő köteles arról a gondnokságot, súlyosabb esetben az iskolavezetést haladéktalanul tájékoztatni.

 

  • Az iskolaorvosi ellátás intézményenként eltérő időpontokban biztosított. A kötelező szűrővizsgálat mellett a tanulók egyénileg is felkereshetik az iskolaorvost, és az iskolai védőnőt egészségügyi problémáikkal.

 

  • Betegség gyanúja esetén a tanuló tanítási időben az osztályfőnök, távollétében az igazgató ill. helyettese ellenőrzőbe bejegyzett írásos engedélyével, a szülővel történt előzetes telefonos egyeztetés alapján a település körzeti orvosának rendelését ill. a szakrendelést keresheti fel. Amennyiben az orvos betegséget állapít meg, a tanuló az osztályfőnök ill. az igazgató vagy helyettese írásos engedélyével mehet haza.

 

  • Beteg tanuló nem látogathatja az intézményt az orvos által megjelölt időszakban.

 

  • Betegség esetén a mulasztás első napján a szülő köteles az iskolát értesíteni.

 

 

17.Vagyonvédelem, személyi tulajdon védelme

 

  • Az iskola felszerelésének, berendezési tárgyainak rendeltetésszerű használata, a rongálódástól való védelme, környezetünk természeti értékeinek óvása, az iskola minden tanulójának személyes érdeke és kötelessége.

 

  • A tanuló felelős a rábízott eszközök állagának megóvásáért, ezért átvételkor győződjön meg annak állapotáról, jelezze, ha rongálást észlel ill., ha használat közben nála sérül meg az eszköz.

 

  • A gondatlan vagy szándékos károkozás kártérítési kötelezettséggel jár. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

 

  • Más tulajdonát képező tárgyak, eszközök engedély nélküli használata fegyelmi vétség, rongálása kártérítést von maga után.

 

  • A legszigorúbb fegyelmi felelősségre vonásban részesül, aki más személyes dolgait vagy az iskola felszerelési tárgyait, eszközeit eltulajdonítja.

 

  • Lopás gyanúja esetén a károsult azonnal köteles jelenteni osztályfőnöke vagy az iskola igazgatójának az esetet.

 

  • Az iskola felszerelési tárgyait, eszközeit elvinni az iskola területéről csak az igazgató személyes engedélyével – átvételi elismervény ellenében – lehet.

 

 

 

18.Hivatalos ügyek intézése

 

  1. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában és a gazdasági hivatalban történik nagyszünetben, valamint tanítási idő után 13. 30-tól - 15:30-ig.

 

  1. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a hirdetésen keresztül szerezhetnek tudomást.

 

19.Záró rendelkezések

 

19.1.A házirend kidolgozásának szabályai

 

  1. A házirend tervezetét az oktatók, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével a Jánoshalmai Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója készíti el.

 

 

  1. Az igazgató a beérkezett véleményének figyelembe vételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a szülői szervezet és a diákönkormányzat vezetősége. Egyetértésük esetén a házirendet az iskola oktatói testülete fogadja el.

 

  1. A házirendet a szakképzési centrum főigazgatója – a kancellár egyetértésével- hagyja jóvá.

 

19.2.A házirend módosítása

 

  1. Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti:
    • a szakképzési centrum főigazgatója,
    • az iskola igazgatója,
    • az oktatói testület,
    • az oktatói testület bármely tagja,
    • a szakmai munkaközösségek,
    • a szülői szervezet,
    • a diákönkormányzat iskolai vezetősége,

 

  1. A módosítási indítványt írásban kell a szakképzési centrum főigazgatójához eljuttatni.

 

  1. A házirend módosítását jogszabály is elrendelheti.

 

  1. A házirend módosítását az iskola diákönkormányzata és a szülői szervezete véleményezik, az oktatói testület fogadja el, és a szakképzési centrum főigazgatója – a kancellár egyetértésével- hagyja jóvá.
  2.  

A módosított házirendet a jóváhagyást követő hónap első napjától kell  bevezetni.

 

 

Kollégiumi házirend

 

A házirend a kollégium tagjai és a kollégiumi közösségek életrendjének szabályait foglalja össze.

 

Tartalma

  1. Általános rendelkezések.
  2. A kollégium belső életének működése.
  3. Vegyes rendelkezések.
  4. Alapvető magatartási tilalmak a kollégiumban és a kollégiumi rendezvényeken.
  5. Eltávozások, távolmaradások rendje.
  6. A kollégium napirendje.
  7. Záradék.

 

  1. Általános rendelkezések
  • A kollégium az intézet szerves része, nem önálló intézmény, ezért az iskolai házirendben megfogalmazottak a kollégista tanulókra is érvényesek.
  • A házirend a kollégium életének törvénye ennélfogva az abban foglalt jogok, kötelezettségek, előírások a kollégium minden tagjára nézve egyaránt vonatkoznak.
  • A kollégiumi ellátásban az a tanuló részesül, akit az adott tanévre felvettek. A felvétel mindig egy tanévre szól.
  • A kollégiumi együttélés minden kollégistától fokozott alkalmazkodást kíván, megköveteli a házirend maradéktalan betartását.

 

  1. A kollégium belső életének működése

 

Tanulói jogok

 

  • A kollégium minden tagjának joga, hogy a kollégium létesítményeit, eszközeit rendeltetésszerűen használja.
  • A kollégium minden tagjának joga van véleményét, észrevételeit kifejteni a szobát, a csoportját, illetve az egész kollégiumot érintő kérdésekben.
  • A kollégium minden tagja választó és válaszható a kollégium diákönkormányzatának, illetve a csoportok önkormányzatainak tisztségeire és szerveibe.
  • A kollégium tagjának elsőrendű joga a tanuláshoz való jog.
  • A kollégium a napirendben meghatározott időpontokban szilenciumot biztosít a kollégisták számára. Ez idő alatt minden kollégista nyugodt körülmények között támogató oktatói segítséggel tanul. Elkészíti házi feladatait, felkészül az iskolai kötelezettségeire.
  • Ezen túlmenően a kollégista saját beosztása szerint máskor is tanulhat, és jogában áll a tanulmányi munkához oktatói segítséget kérni.
  • A kollégium tagjának joga van részt venni a kollégiumban szerveződő, szabadon választható szakkör, érdeklődési kör, foglalkozás tevékenységeiben.
  • A kollégium minden tagjának joga van az egységes, nyugodt és megfelelő időtartamú pihenéshez.
  • A kollégiumban 21.30-tól reggel 06.00-ig a hálószobákban a pihenés feltételeit biztosítani kell / lámpaoltás, csend /.
  • A kollégium minden tagjának jogában áll vendégeket fogadni / rokon, barát / 17 óráig az erre kijelölt helyen.  A hálószobákba bemenni csak külön engedéllyel lehet.
  • A napirendben szabályozott időben kimenőt kaphat. Szabad idejét a kollégiumban és azon kívül egyéni törekvései szerint használhatja fel.
  • A kollégium minden tagjának joga van az egészségügyi ellátáshoz. Betegség, rosszullét esetén az intézet orvosa, szolgálati idején kívül pedig a körzeti ügyelet érhető el a csoportvezető oktatók vagy az ügyeletes támogató oktató közvetítésével.

 

Tanulói kötelességek

  • A kollégium tagjának kötelezettsége, hogy a számára megállapított étkezési térítési díjat egy havi időtartamra tárgyhót megelőzően befizesse, és a befizetés tényét igazolja.
  • A kollégium tagja köteles a kollégium berendezését, felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, és azok állagának megóvásáért felelősséget vállalni. A kollégiumi tagot vétlen rongálás, illetve károkozás esetén egyedi elbírálás alapján terheli anyagi felelősség. Szándékos károkozás esetén a jogszabályban meghatározott anyagi felelősséggel tartoznak. A kollégista köteles közvetlen környezetét - ágy, szekrény, szoba, körlet - rendben és tisztán tartani.
  • Legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi feladatainak, segítse társait a tanulásban!
  • A kollégium együttműködő, pedagógiailag szerves legkisebb egysége a csoport. A kollégistának kötelessége a csoport éves foglalkozási tervében szereplő, a számára kötelező és kötelezően választható foglalkozásokon aktívan részt venni.
  • Tartsa tiszteletben a közösségi együttélés szabályait, tisztelje szüleit, oktatóit, az intézet többi dolgozóját és társait!
  • Magatartása legyen öntudatos és fegyelmezett, a kollégiumon kívül is tanúsítson az iskola, kollégium hírnevéhez méltó magatartást.
  • A kollégium minden tagja köteles betartani az intézet baleset, tűz- és munkavédelmi előírásait.

 

 

  1. Vegyes rendelkezések:
    • A kollégium csoportjai együtt mennek reggelizni és vacsorázni támogató oktatói kísérettel.
    • Főzni csak a „teakonyhában" szabad.
    • A kollégium csak az támogató oktatóknál leadott értékekért, értéktárgyakért (mobiltelefon, pénz, ékszer, stb.) vállal felelősséget.
    • A lakószobákban csak olyan díszítés engedhető meg, amely nem tesz kárt a szoba falának és berendezéseinek állagában.
    • A lakószobákban a papucs használata kötelező.
    • A kollégista fiú a lányok szobájában, és a kollégista lány a fiúk szobájában, csak indokolt esetben, engedéllyel tartózkodhat.
    • Elsősegélydoboz a támogató oktatói szobában található.

 

  1. Alapvető magatartási tilalmak a kollégiumban és a kollégiumi rendezvényeken

 

  • Alkohol és drogfogyasztás.
  • Dohányzás (nagykorú tanuló is csak a kijelölt helyen).
  • Verekedés, trágár beszéd.
  • Lopás.

 

  1. Eltávozások, távolmaradások rendje

 

  • A kollégiumba minden vasárnap, vagy a tanítási napot megelőző napon 16.00 – 22.00 óráig kell beérkezni. Külön engedéllyel hétfőn reggel is vissza lehet érkezni.
  • A kollégiumból minden tanuló bármely hétvégén, vagy többnapos ünnepen hazautazhat.
  • A hazautazás nem kötelező, de hétvégén a kollégista csak előzetes egyeztetés után maradhat a kollégiumban.
  • Hazautazni minden pénteken, vagy az utolsó tanítási napon 16.00 óráig-lehet.
  • Hétközben a tanuló csak indokolt esetben és csoportvezetői engedéllyel utazhat haza.
  • A tanulónak a délutáni kimenőről a számára kötelező foglalkozások kezdetéig be kell érni.
  • Vacsora után a kollégista az " egyéni értékelésé "-nek eredménye alapján kimenőre mehet, de a 9.,és 10. évfolyamos tanulónak 20.00 óráig, a 11., 12.,13.,14. évfolyam tanulóinak 21.00 óráig vissza kell érnie.
  • A kollégiumot végleg elhagyó kollégista köteles a részére kiadott felszerelési tárgyakkal elszámolni, a távozási lapot kitöltve, aláírva leadni.

 

  1. A kollégium napirendje:

 

Ébresztő                                 6.00-kor

Reggeli                                   06.15-től – 06.45-ig

Egyéni tanulás                        06.45-től – 07.00-ig

Ebéd                                       12.15-től – 14.30-ig

Foglalkozások, kimenő          15.00-től – 16.40-ig

Egyéni tanulás                        16.50-től – 18.30-ig

Vacsora                                  18.30-tól – 19.00-ig

Egyéni tanulás                        19.15-től – 20.00-ig

Esti kimenő, foglalkozás,

Önképzés, sport                      20.10-től – 20.55-ig

Takarodó                                21.30-kor

 

A kibővített „Napirend", a „Hálórend", a „Közösségi helyiségek rendje", mellékletként szerepel, melyet a tanév elején minden hálóközösség megkap.


 

 

 

 

 

Pályázat - logók

 

AM Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ, Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

OM: 027986

6440 Jánoshalma, Béke tér 13.
Tel.: 77/401-028,

email: suli@vmaszk.hu

 

 Amennyiben támogatni szeretné a Georgica alapítvány célkitűzéseinek megvalósítását,kérjük ajánlja fel adója 1%-át:

Számlaszám: 10402348-50526681-76801009

Adószám: 18269143103